mediatudor_header1 mediatudor_header2 mediatudor_header3

Bűnmeglőzésért a digitális világban
10-14 éves korig

A program a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával valósul meg

A világháló új veszélyei


1. Közösségi oldalak

Az internet legnépszerűbb felületei a közösségi oldalak. Lehet ismerkedni, kapcsolatot tartani a barátainkkal, chatelni, fényképeket, videókat feltölteni és megosztani, alkalmazásokat kipróbálni. Ma a legtöbb hírt a közösségi oldalakról szerezzük. Ezért sokan érezhetik azt, hogy aki nincs rajta valamelyik közösségi oldalon az természetszerűleg lemarad és kimarad. Még inkább felerősödik ez az érzés a tizenéves korosztályban, akik állandó információdömpingben élnek. Ők azt gondolják, hogy a virtuális térben való állandó jelenlétükkel nem maradhatnak le semmiről. A világ legnépszerűbb közösségi oldala a Facebook. Kevesek előtt ismert, hogy a közösségi oldalra 13 éves kor alatt nem lehet regisztrálni. De ha pár percet is szánunk a profil oldalak böngészésére több olyan adatlapot is találunk, amelyek jóval ezen életkor alatt találhatóak. A gyerekek kihasználják, hogy a beléptető rendszer nem ellenőrzi valós életkorukat és egy kis csalással idősebbnek adják ki magukat vagy találkozhatunk olyan szülőkkel is, akik újszülött gyermekeiknek csinálnak profilt. A közösségi oldalak felelőtlen használata számos veszély forrása lehet, amelyeket be fogok mutatni. Egy magára valamit is adó oldal nemcsak a szórakoztatásról, de a biztonságról is gondoskodik. Két elv mentén kerülhetőek el a negatív tapasztalatok. Amit az életben nem teszel, azt ne csináld online se! Azaz a való és a virtuális világ szabályai azonosak. Használd az eszed, mielőtt közzéteszed! Ami egyszer felkerül a világhálóra az örök időkre ott marad és nem biztos, hogy mindennek az interneten a helye. A túlzott kitárulkozással az ember nemcsak saját magát, hanem környezetét is könnyen bajba sodorhatja. Semmilyen körülmények között nincs helye a közösségi oldalon a következő adatoknak: A jelszó védelme szintén nagyon fontos. A szakértők azt mondják, hogy a biztonságos és szinte feltörhetetlen jelszó kis-és nagybetűkből, számokból és legalább 8 karakterből áll. Fontos szabály, hogy minden regisztrációt igénylő oldalra más-más jelszót használjunk, és jelszavainkat havonta változtassuk. Sok böngésző képes arra, hogy megjegyezze egy adott oldalon a felhasználónevet és a hozzá tartozó jelszót. Ez nagyon kényelmes, de ha ugyanazt a gépet többen is használják, akkor ugyanolyan veszélyes is lehet. Mindezen biztonsági felhívás ellenére ma Magyarországon a leggyakoribb jelszó a jelszo123 vagy password vagy valamilyen könnyen kitalálható személyes adat (születésnap, házi kedvenc neve). Nézzük tovább a veszélyeket!

mediatudor_10-14

2. Internetes megfélemlítés (cyberbullying) és Online zaklatás (online harassment)

Néhány évvel ezelőtt került be a Büntető Törvénykönyvbe a zaklatás tényállása. Ki gondolta volna akkor, hogy nem telik el sok idő és megjelenik ennek virtuális változata. Az internetes zaklatás azt jelenti, hogy valaki az internetet vagy mobil eszközöket arra használja, hogy szándékosan bántson másokat. Miben más a „hagyományos” zaklatáshoz képest? Mivel a virtuális világban történik, a nap 24 órájában bántva vagy fenyegetve érezheti magát az ember. Sokszor nehéz beazonosítani a zaklatót, mivel le tudja tiltani a telefonszámát vagy név nélkül fel tud tenni dolgokat a netre. Egyszerre több embert célozhat meg, akik közül sokan elsőre nem is ismerik fel, hogy zaklatásnak vannak kitéve. Az internetes zaklatás egyetlen ”pozitívuma”, hogy bizonyítható. Hagyományos zaklatásnál előfordulhat, hogy az egyik ember szava szemben áll a másikéval, de ha az interneten zaklatnak, lementhetünk szövegeket, vagy kinyomtathatunk e-maileket, üzeneteket, honlapokat. Ezek pedig bizonyítékként felhasználhatóak, segítségükkel elkaphatják a zaklatót és megakadályozhatják, hogy másokkal is ezt tegye. Ez egy olyan helyzet, ami ellen minden jóérzésű ember tiltakozik, mégis kevesen tudják, hogy hogyan oldhatóak meg ezek a krízishelyzetek. A Saferinternet Program hazai csapata a következő tanácsokat adja az ilyen helyzetek megoldásához. „Mit tehetünk ellene? Minden szülő segíteni szeretne a gyermekének, ha ilyen történne vele. Hat praktikus tanácsot adunk segítségképpen. Nagyon fontos, hogy a gyerekek és a fiatalok is megértsék, ezért érdemes velük együtt átolvasni ezeket. Tippek szülőknek:
  1. Legyen tudatában annak, hogy akár az ön gyermeke is zaklathat másokat az interneten, illetve lehet zaklatás áldozata! Intő jel lehet, ha gyermeke feszültnek, idegesnek tűnik internetezés vagy mobilozás után.
  2. Beszélgessen gyermekével arról, hogyan, mire használja az internetet, mobiltelefont! Próbálja megérteni! Bizonyosodjon meg róla, hogy gyermeke ismeri a 7 tippet!
  3. Ismerje meg a gyermeke által használt szolgáltatások biztonsági eszközeit! A legtöbb közösségi oldalnak, chat oldalnak vannak „blokkolás” vagy „elutasítás” gombjai, biztonsági beállítási menüpontjai némelyik lehetőséget nyújt az online üzenetek rögzítésére is.
  4. Emlékeztesse gyermekét arra, hogy ne válaszoljon a rossz szándékú, zaklató üzenetekre!
  5. Mentse el bizonyítékként a zaklató e-maileket, üzeneteket, online beszélgetéseket!
  6. Jelentse be a zaklatást! Jelentheti az iskolának, a szolgáltatónak, a www.biztonsagosinternet.hu oldalon a hotline-nak, súlyos esetben akár a rendőrségnek.
Tippek gyerekeknek és fiataloknak:
  1. Mindig tartsd tiszteletben a többieket! Nem láthatod, milyen hatással vannak szavaid, vagy az általad küldött képek másokra, ezért fontos, hogy tartsd őket tiszteletben és gondold, meg mit mondasz/küldesz másoknak.
  2. Használd az eszed, mielőtt közzéteszed! Bármit küldesz, vagy posztolsz online, legyen az fotó, vagy szöveg, nagyon gyorsan elterjedhet, nem törölhető, örökre online maradhat.
  3. A jelszavadat kezeld úgy, mint a fogkefédet – ne oszd meg másokkal! A mobil számodat csak megbízható barátaidnak add meg!
  4. Blokkold a zaklatót! Tanuld meg, hogyan blokkolhatod vagy jelentheted, aki kellemetlenül viselkedik, és ne vágj vissza, ne válaszolj haragból!
  5. Mentsd el a bizonyítékot! Tanuld meg, hogyan mentheted el a sértő üzeneteket, képeket vagy online beszélgetéseket!
  6. Beszélj róla! Ha sérelem ért, mondd el egy felnőttnek, akiben megbízol, vagy hívd a Kék Vonal Helpline számát: 116 111!
  7. Végül: ne állj félre, ha tudsz róla, hogy valakit zaklatnak! Támogasd az áldozatot, jelentsd a zaklatást! Te hogy éreznéd magad, ha senki nem állna melléd?”
mediatudor_10-14

3. Káros tartalmak, weboldalak

Bármennyire is szeretnénk mindentől megóvni gyermekeinket, ez fizikai képtelenség. Nem lehetünk ott mindig és mindenhol. Ez az általános érvényű mondás fokozottan igaz az internet világára. Akarva, akaratlanul belefuthatunk olyan tartalmakba, amelyek nem egy fejlődésben lévő gyermeknek valók – mert nem képes még az érzelmi feldolgozásra – vagy egyáltalán semmi keresnivalója a világhálón. Mit tehetünk ilyenkor? A magyar csapat az Európai Unió normáival összhangban a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, azaz beszélgetéssel, közös internetezési szabályok (net-etikett) kialakításával csökkenthetőek az internetes rossz élményekkel való találkozás. A technika oldaláról pedig a szűrőprogramok lehetnek segítségünkre. „Kisebb gyermekek esetében hasznos lehet a gyermekvédő-programok aktiválása magán a számítógépen, illetve állítsa be úgy a böngészőt, vagy a keresőt, hogy gyermekei ne ütközhessenek véletlenül ilyen oldalakba. Idősebb gyermekek esetében ennek kevés értelme van, és a gyermekek bizonyos esetekben mindent megtesznek azért, hogy ezeket a szűrőket lehetőleg megkerüljék. Ebben az esetben ésszerűbb, ha mi magunk foglalkozunk a tartalmakkal. Tudja meg, hogy jelenleg mi a "divat" gyermekei korcsoportjában, és ne ítélje el őket azonnal! Tegye azonban egyértelművé saját hozzáállását! Mondja el, hogy mit nem tart jónak, és beszélje is meg gyermekével!”

mediatudor_10-14

4. Sexting

Ez azt jelenti, ha valaki saját magáról kihívó pózban vagy lenge öltözetben képet készít és elküldi barátjának/barátnőjének MMS-ben, e-mailen, egyéb módon. Ha egyszer egy képet elküldünk, valakinek elveszítjük a kontrollt felette. Láthatják a családtagok, a barátok, a jövőbeni munkaadó és akár egy rossz szándékú támadó birtokába is kerülhetnek. Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a képen szereplő, megfélemlítés, zaklatás, kellemetlen megjegyzések célpontjává válhat. Mert ha nem vigyázunk, könnyen poszt, lájkolás, megosztás, kommentelés lesz belőle. Ez csak egy kis ízelítő azokból a dolgokból, amelyek egy ilyen kép elküldésével megtörténhetnek. Az is egyértelmű, hogy egy kontrollunk alól kikerült kép nemcsak az érintettre, hanem környezete egészének életét is megkeseríti. A magyarázkodás pedig ilyenkor már késő. Egy bizalmas légkörű családban, jó kis beszélgetésekkel kialakíthatók az internetezés szabályai az úgynevezett net-etikket. Ahol mindent meg lehet beszélni, ott a fiatalok az önmegvalósításnak, önkifejezésnek nem ezt a módját fogják választani. Fontos ugyanakkor pár szót arról is szólni, hogy mi tehetünk akkor, ha egy kép kikerül az ellenőrzésünk alól. Ha egy kép vagy videó felkerült egy közösségi site-ra, értesíteni kell a szolgáltatót és kérni kell annak eltávolítását. Arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy aki 18 év alatti személyről illetlen képet küld tovább, vagy publikál törvénysértést követ el. A sexting kifejezés a 18+-os korosztály körében, mint a párkapcsolat színesítésének egy módja is szóba került. Ha a fentieket visszaolvassuk, akkor ezek a veszélyek a felelősségteljesen gondolkodó felnőttekkel éppúgy megtörténhetnek, mint a sokszor felelőtlennek gondolt gyerekekkel. Úgy gondolom, hogy a kihívó képek küldését népszerűsítő randizási tipp veszélyforrás, hiszen egy kapcsolat megszakadtával a fényképek a zaklatás és más visszaélések eszközei lehetnek.

5. Grooming

Magyar verzió is volt. Ha a szó szerinti fordításból indulunk ki, akkor a behálózás, becserkészés szóval írhatjuk körül a jelenséget. A közösségi oldalak terjedésével leegyszerűsödtek az ismerkedés szabályai. Ha valakivel találkozik az ember egy táborban, sportrendezvényen, konferencián már szinte az az első kérdés, hogy fent van-e valamelyik közösségi oldalon. A gyors visszaigazolások természetesen az esetek nagy részében valódi kapcsolatokat jelölnek és nagyban leegyszerűsítik a mindennapi kapcsolattartást. A gyerekek azonban ezekben a helyzetekben is gyakran óvatlanok. Sokszor olyan emberek barátságát is elfogadják, akikkel még nem is találkoztak, de ismerős ismerőse vagy van valami közös érdeklődésük. Egyáltalán nem azt szeretném ezzel mondani, hogy akkor most mindenkit el kell tiltani a közösségi oldalak használatától, de számolnunk kell azzal is, hogy egy fénykép mögött rejtező magát 14 éves fiúnak mondó valaki a valóságban egy harminc, negyven vagy még idősebb férfi, aki szexuális visszaélések elkövetéséhez keres áldozatokat a világhálón. Ez az elsőre hihetetlennek tűnő jelenség, maga a grooming. Az elkövetők zöme több hónapon át, tudatosan felépített stratégiával vadászik a közösségi hálókon lévő fiatalokra, lányokra, fiúkra egyaránt. Bizalmukba férkőznek, kicsalnak tőlük személyes információkat, az interneten keresztül vonják őket be szexuális játékaikba és végső esetben még személyes találkozóra is ráveszik őket, hogy a szexuális kihasználás a virtuális világ a valóságban is megtörténjen, akár többször is. A gyerekek kezdetben – a jól kiépített bizalmi viszony révén – fel sem ismerik, hogy mi történik velük, nem okoz bennük törést, hogy aki kezdetben velük egykorúnak adta ki magát a valóságban nem az aki. Az izgalom és kíváncsiság sokkal nagyobb bennük. Ha mégis személyes találkozóra kerül sor, akkor ezekről a gyerek nem beszél. Szégyenérzete van, hogy vele ez történt, történik, és nem kér segítséget. 2012 nyarán az Egyesült Királyságban a grooming nevű bűncselekmény egyik legnagyobb hálózati szintű elkövetési formáját leplezte le egy újságíró. A Haboo Hotel nevű stratégiai játék keretében (a játék lényege, hogy a 10-14 éves korosztály felépítheti saját szállodáját és azt üzemeltetheti, magyar verzió is van). A játékon keresztül lehetőség van chates felületen kommunikálni. A játék üzemeltetői elkötelezettek az internetbiztonság ügyének és pontosan ezért moderátorok felügyelik a játék menetét. A program úgy van beállítva, hogy káros és szexuális tartalmú kifejezésekre azonnal jelezz a moderátornak, aki ennek nyomán kizárhatja játékba nem tartozókat. Eme biztonsági lépés nyomán a szülők gyanútlanul engedték gyermekeiket a számítógép elé. Azonban a rendszerbe valami hiba csúszott, mert bár a moderátorok a nap 24 órájában szemmel tartották a játékot, mégis egy az eddigi ismeretek szerint 150 gyermek sérelmére történt szexuális visszaélés a játék során. Az ügyet kirobbantó újságíró magát 14 éves lánynak adta ki és a regisztrációt követő ötödik perctől záporoztak rá a szexuális tartalmú ajánlatok. Nem derült ki, hogy ki hibázott, de a játékot ezzel egy időben a világ összes országában felfüggesztették. A cél egy még jobb módszer kidolgozása a becserkészők ellen. Szülőként, tanárként, felelősségteljesen gondolkodó felnőttként nekünk kell okosabbnak és érzékenyebbnek lennünk az ilyen helyzetekre. Még egyszer külön hangsúlyozom, hogy ebben a helyzetben nem a gyerek a hibás, hanem az a felnőtt, aki kihasználja.

6. Chat és IM

Az Instant Messenger (IM) vagy azonnali üzenetküldő program és a chat nagyszerű módja annak, hogy napi kapcsolatban legyünk barátainkkal, ismerőseinkkel. Személyessége miatt nagyon népszerű, mert csak azok látják a beszélgetést, akik részt vesznek benne. Használhatunk webkamerát, aminek révén láthatjuk is azt, akivel beszélgetünk. A tőlünk távol élőkkel való kapcsolattartás egyik legnépszerűbb formája ez. Milyen biztonsági lépéseket tehetünk akkor, ha egy idegen próbál velünk kapcsolatba lépni? Blokkolás, ami azt jelenti, hogy a felhasználóval megszakítunk minden további kommunikációt. Nem engedjük, hogy a profilunkhoz férjen és ezen keresztül velünk kapcsolatba tudjon lépni. Ha azt tapasztaljuk, hogy valaki meghekkelte az adatlapunkat az adott honlap üzemeltetőjének segítségét kell kérni. Minden más visszaélés esetén a közösségi oldalaknál leírtak hasznosíthatóak.

7. Fájlmegosztás

„A fájlmegosztás tulajdonképpen audio- és videotartalmak, például rádióműsorok vagy zenés klipek letöltéséről szól, majd ezek mobilon vagy számítógépen történő meghallgatásáról, megtekintéséről interneten keresztül. Néhány közvetlenül kapcsolódó oldalon a fájlok hamis feliratozásúak lehetnek, azt gondolhatjuk, éppen a kedvenc együttesünk legújabb klipjét töltjük le, aztán a végén valami vírusos klipet kapunk kézhez. Vagy rosszabb esetben egy pornó- vagy erőszakos filmet. Nem szabályozott fájlmegosztó oldalakon sok fájl rossz minőségű, így megéri fizetni a zenékért vagy videókért, hogy jó minőségben hallhassuk és láthassuk őket. A fájlok cseréje azt is jelentheti, hogy akaratlanul vírusokat és kémprogramokat is kicserélhetünk, amelyek károsíthatják a számítógépet és még több pop-uphoz és spamhez vezethetnek.

8. Online függőség

Az internet használata nemcsak jogszabályi értelemben rejt veszélyeket magában. A lelki eredetű betegségek közül az online függőség is egyre jellemzőbb. A tengerentúli országokban már speciális az online függőséget kezelő klinikákat is nyitottak. Hazánkban még nem ilyen nagyméretű társadalmi probléma, de a megelőzés jegyében foglalkoznunk kell vele már most. „Csak igen kevesen nevezhetők betegesen függőnek azok közül, akik nagyon sok időt töltenek a számítógép előtt. A függőség betegség. Valódi függőség esetén egy bizonyos viselkedési forma válik uralkodóvá egy hosszabb időszakra vetítve, valamint a személy önállóan már nem képes kitörni a körforgásból. Nem az örömnyerés tartama és intenzitása dönti el a "függőség-nem függőség" kérdését, hanem a mozgatórugók, amik a személyt arra sarkallják, hogy időt töltsön a számítógép előtt. Sok gyermek és fiatal él át egy olyan időszakot, amelyben a számítógép, az internet, vagy a számítógépes játékok annyira lebilincselik, hogy minden idejét ennek szenteli, és minden másról megfeledkezik. A szülők számára ez aggasztó lehet, és azt gondolhatják, hogy ez a függőség előjele, vagy már maga a függőség. Az online függőség legjellemzőbb tünetei: Amennyiben ezek a tényezők hosszú időszakon keresztül fennállnak, fennáll az akut függőségi viselkedés veszélye. Annak megállapítása érdekében, hogy beszélhetünk-e függőségről, vagy sem, tanácsos professzionális támogatást és tanácsot kikérni. Abban az esetben is, ha nincs szó klasszikus értelemben vett függőségről, a szülőknek mindenféleképpen ajánlatos megállapodásra jutni gyermekeikkel a számítógép ellőtt eltöltött idő mennyiségét illetően. Ennek egyik módja, hogy a gyermekek számára követhető és érthető szabályokban állapodunk meg velük. Ez segít nekik abban, hogy megleljék saját határaikat, felállítsák az "abbahagyás" szabályait, és megtanulják ezek betartását. Magyarországon leszoktató tréningekre, programokra is lehet jelentkezni, bár a kifejezetten a netfüggőségre koncentráló tréningek száma elenyésző. A cél általában a függőség mögött meghúzódó okok megkeresése, a beszűkült életvitel megszüntetése, új célok és társas időtöltések felfedezése. Elsőként érdemes a problémát másokkal megosztani. A kimondás és a visszacsatolás együtt már eredménynek számíthatnak. Célszerű más elfoglaltságokban megtalálni az örömforrásokat, szabályokat felállítani a nethasználatra (időkeretek, rendszeresen látogatott oldalak)”.

9. Internetes játékok

„Az internetes játékok hihetetlenül népszerűek lettek az utóbbi pár évben, főleg az olyan játékok, melyekben van csevegőfunkció és tippeket, cseleket, stratégiákat lehet megosztani a többi játékossal. Az online játékok, ahol ismeretlen emberekkel játszhatunk együtt, nagyszerű kikapcsolódást ígérnek, de megvannak a kockázatai is. Könnyen előfordulhat, hogy annyira beleéli magát az ember egy játékba, hogy úgy érzi, bármit megtenne azért, hogy nyerjen, vagy eljusson a következő szintre.” A saját magunknak felállított időkorlátok megóvhatnak minket a függőségtől. Az online játékfüggőségnek olyan beláthatatlan következményei is lehetnek, hogy az ember elveszti minden kapcsolatát a való életével. Teljesen azonosul a játékban szereplő figurával és mindennapjait is úgy é, mint a játék szereplői. Az embert körülvevő környezetnek óriási a felelőssége egy ilyen helyzet felismerésében és a segítségnyújtásban. Az internetes játékok térhódításával egy időben szeretném felhívni a figyelmet az „internetes gyerekmunkára” is. Mi is ez tulajdonképpen? A stratégiai játékok térhódításával egy időben egyre több olyan fejlesztés lát napvilágot, ahol a játékban szerezhető virtuális pénz valódi fizetőeszközzé váltható át vagy az összegyűjtött pontokból nagy értékű műszaki cikkek vásárolhatóak. A maffia új ága, a virtuális térben próbál boldogulni. Az ilyen tartalmú játékokra specializálódott bűnszervezetek ajánlatott tesznek a gyereknek, fiatalnak, hogy játszanak helyettük és cserébe azonnali pénzt vagy tárgyjutalmat ígérnek a ténylegesen megszerezhető, beváltható nyeremény helyett. E jelenségnek a bűnözői körbe való bevonódás mellett, beláthatatlan lelki károsodást okozó következményei is vannak.
mediatudor_10-14

10. Adathalászok

Az interneten a legtöbb visszaélést még mindig az adathálaszok jelentik. Óvatlanuk vagyunk a virtuális világban és könnyedén osztjuk meg személyes adatainkat honlapokkal, más emberekkel, anélkül, hogy felmérnénk ennek beláthatatlan következményeit. Mi az adathalászat tulajdonképpen? Olyan megtévesztés, ami személyes adatainkhoz próbálnak jogszerűtlen módon hozzájutni. Ezek lehetnek a jelszavak, a mail fiókok hozzáférhetősége vagy a netes bankolások információi. Tulajdonképpen minden velünk, kapcsolatos adattal, jelszóval vissza lehet, és vissza is tudnak élni, ezért az adathalászoknak szinte mindegy mi kerül a kezükbe, azt megpróbálják majd felhasználni. Az adathalászok a leggyakrabban azzal próbálkoznak, hogy megbízhatónak tűnő helyről, vagy megbízhatónak tűnő feladótól érkező e-mailben egyszerűen elkérik a fenti adatokat, és mindig találnak olyan embert, aki figyelmetlenségből kiadja azokat. A hazánkban érvényben lévő adatvédelmi szabályok közül az adatkezelés szabályait emelném ki. Az adatvédelem lényege, hogy megkérdezhetjük, hogy ki és milyen adatokat tarthat rólunk nyilván, kinek adja át azokat és milyen célból. Ha kiderül, hogy téves adatokat tartanak rólunk nyilván, akkor kérhetjük azok kijavítását. Ha pedig valaki jogellenesen kezeli adatainkat, akkor azok törlése is kezdeményezhető. Az adatkezeléshez minden esetben szükséges az érintett hozzájárulása. Magyarországon a személyes adatok kezelésénél a 16 éves kor a vízválasztó. Ezen életkor alatt szükséges a szülő vagy törvényes képviselő hozzájárulása az adatkezeléshez, még 16 év fölött már mindenki szabadon döntheti személyes adatainak megadásáról. Ma hazánkban az adatvédelem őrei a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkatársai.

11. Mobiltelefon

A mobiltelefon ma kinőtte magát az egyszerű kommunikációs eszközök táborából. Chatelés, SMS-ezés, online internetelérés, kép- és videóküldés, vásárlás és csomó minden ingyenes megosztása bluetooth-on keresztül, egyszóval tele van jobbnál jobb lehetőségekkel. A Bluetooth kikapcsolása csökkenti annak az esélyét, hogy vírusok vagy kéretlen üzenetek érkezzenek a mobilkészülékeinkre.

12. Kommercializmus – Óvakodjunk a vámpíroldalaktól!

„Az internetes oldalakat elárasztják a hirdetések, a fiatalok személyes adatai könnyen kerülhetnek marketing adatbázisokba. A gyerekek e-mail fiókjában is landolhatnak kéretlen hirdetések, marketing levelek – spam-ek, amelyekre gyanútlanul válaszolhatnak, akár drága szolgáltatásokat is megrendelhetnek. A trükkök többnyire hasonlóak: az attraktívan megszerkesztett weboldalak állítólagosan dalszövegeket, játékokat, recepteket, tetoválás mintákat, verseket, horoszkópokat stb. kínálnak fel. A költségekre vonatkozó információkat a csaló cégek - kevésbé vagy jobban -, elrejtik. A legtöbben általában elsiklanak az árakra vonatkozó információk felett. Néhány héttel később következik a kellemetlen meglepetés: számla érkezik, és arra az esetre, ha nem kívánnánk fizetni, rögtön behajtó irodákkal és ügyvédekkel fenyegetőznek. Már sokan hagyták magukat megfélemlíteni, és - feleslegesen - kifizették a számlát. Ilyen jellegű csapdákba gyakran gyermekek és fiatalok is beleesnek.”

13. Összegzés

A teljesség igénye nélkül eme néhány oldalon a virtuális tér veszélyeire, új kihívásaira hívtam fel a figyelmet. Gondolkodjunk és tegyünk együtt azért, hogy a digitális világ minden gyerek számára egy biztonságos játszótér legyen. Tartsuk szem előtt az alábbi sorokat.

"Amennyire a gyerekek és a kamaszok kisujjában van az internet világa, annyira keveset tudnak még az életről és a biztonságos, felelős döntésekről. Olykor kockáztatnak. Gyermeküket nyugodtan tekintsük az informatika szakértőjének, de az élettapasztalat és a kockázatmenedzsment terén továbbra is mi, a szülők maradunk a szakértők! Az internettel kapcsolatos problémák kezeléséhez elengedhetetlen a jól működő szülő-gyermek kapcsolat." ( Nancy E. Willard)

Net@ctivity kártyák

Letöltés
zaklatáslejáratásfear of missing out
identitáslopáskiközösítéskibeszélés
becsapáscyber stalkingsexting
sexting groomingcyberbullying
posztkommentlájk
like-vadászadathalászatkiberbiztonság
kiberbűnözésnyomtatóegér
mobiltelefontörölmagánélet
titkosadatmentésfelhasználónév
megosztásközösségzaklatás
jelszóletöltésfeltörés
facebooktwittere-mail
instragramprofilavatar
letiltjelentfotók
világhálószelfifeltöltés

Továbbgondolásra ösztönző kérdések

Letöltés

Ajánlott irodalom

  • A megfélemlítésről - Iskolai és cyber- megfélemlítés elleni kisokos.
    Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány, 2015.
  • Barbara Coloroso, Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak.
    Harmat Kiadó, 2014.
  • Brigitte Hoffmann, Internet - Hogyan szörföljünk és cseteljünk?
    Nicam Media Könyvkiadó Kft., 2011.
  • James P. Steyer, Szólj vissza a facebooknak!
    Gabó Kiadó, 2015.
  • Kalapos Éva, Massza Manó könyvek.
    Manó filmek 2016.
  • Klausz Melinda, A közösségi média nagykönyve.
    Athenaeum kiadó, 2016.
  • Nikita D. Coulombe - Philip Zimbardo, Nincs kapcsolat - Hova lettek a férfiak?
    Libri Könyvkiadó Kft.
  • Megan A. Monero, Szex, drogok, facebook.
    Móra Könyvkiadó, 2015.
  • Parti Katalin, Gyermekpornográfia az interneten.
    Bíbor Kiadó, 2009.
  • Tari Annamária, Generációk online.
    Tericum Kiadó, 2015.
  • Tari Annamária, Ki a fontos: Én vagy én?
    Tericum Kiadó, 2013.
  • Tari Annamária, Y generáció.
    Tericum Kiadó, 2010.
  • Tari Annamária, Z generáció.
    Tericum Kiadó, 2011.
  • Veszelszki Ágnes, Netszótár.
    ELTE Eötvös Kiadó, 2012.